Farkas Imre Lőrinc: Kérlek ajánljátok tovább!
Tovább ajánlom, keressétek/ keressék!
2020. május 27., szerda
2020. május 19., kedd
ÚJAT HÚZVA A RÉGÉSZETI TANSZÉKEKKEL ÉS AZ AKADÉMIÁVAL -vagy segítve a becsületes tanárokat, társakat?!
ÚJAT HÚZVA A RÉGÉSZETI TANSZÉKEKKEL ÉS AZ AKADÉMIÁVAL -vagy segítve a becsületes tanárokat, társakat?!
Azt hiszem, éppen elég nyilvánosan is felvállalni a visszaélések és azok fedezése miatt az adatokat.
Sosem haragudtam senkire SZEMÉLY SZERINT, amíg nem tudtam, hogy mi áll a máséba került anyagok és védett anyagok, eltűnt pénzek és munkák, személyi anyagok és pecséttel alkotott anyagok eltűnésének, más nevén való kiadásának hátterében. Szóltam eleget. Azt hittem, van egy hekker és kész, de a valós adatok és a viselkedések is számos olyan tényt tartalmaznak, ahol az informatikai hibák hátterében személyes régészeti, nyomozási és nem tudási, meg más visszaélések és személyi hibák állnak.
Ez a pont, amikor az ígéretemnek megfelelően a család és más anyagok védelmére, a bírósági és egyetemi hibák miatt és a szándékos akadémiai (volt egyetemi tanáraim is) mulasztások miatt, közzé kell tennem minden anyagot, nevet, napló fotó és más adatokkal, óráról, órára, végig vezetve minden képzési és nyomozási anyagot, bírósági és muzeológiai és más rendszerhibák után, más nevén kiadott anyagok miatt, valamint mások olvasni nem tudása miatt..
Sokat gondolkodtam már, amikor ugye, 6-7 évesen végig hallgatja az ember, ha bevisz egy nyílhegyet a múzeumba, hogy becsületes, más elhányja, ellopja, beolvasztja, nem szól alapon. A lelőhelyet azóta sem tárták fel, holott már a velem egyidősek tanítanak..
Az anyagok az ígéretemnek megfelelően felmennek Bálint Csanád és Maróth Miklós viselkedése és mások minősíthetetlen visszaélései és mulasztásai miatt.
Az egy dolog, hogy az ember már ott tart, hogy pszichikailag is eljárást vált, a nyomozások miatt, és minden szakma tanításait és eljárásait alkalmazni kezdi, csak hogy helyre rakja az adatokat és anyagokat, mondjon is valamit, ami nem ártalmas, meg nem is.
Nos, akkor mondunk is valamit, meg nem is..
Szépen adatközléssel és hivatkozási hibákkal alátámasztott lopási adatokkal, nyomozásokkal..
Nagy fába vágtam a fejszét, olyan emberként, aki auditor is, a szó minden értelmében is, meg 9 szakmával rendelkezik, és sosem veszekedett senkivel. Viszont levélben nagyon szívesen kiosztok mindenkit, mint a kártyalap, ha a hibákat nem kezeli vagy nem fogja fel vagy nem néz utána miből dolgozik meg mit ad ki meg, meg mit okoz...
meg mint nem dolgozott megfelelően vagy mit nem tud elolvasni a valóság fényében ...
minden relatív..
AKKOR JÁTSZUNK, MEGNÉZZÜK, Neumann mit tudott ....
Most akkor nézzük meg, ki nem értett az antropológiához, meg ki nem emlékezett..
Azt hiszem, éppen elég nyilvánosan is felvállalni a visszaélések és azok fedezése miatt az adatokat.
Sosem haragudtam senkire SZEMÉLY SZERINT, amíg nem tudtam, hogy mi áll a máséba került anyagok és védett anyagok, eltűnt pénzek és munkák, személyi anyagok és pecséttel alkotott anyagok eltűnésének, más nevén való kiadásának hátterében. Szóltam eleget. Azt hittem, van egy hekker és kész, de a valós adatok és a viselkedések is számos olyan tényt tartalmaznak, ahol az informatikai hibák hátterében személyes régészeti, nyomozási és nem tudási, meg más visszaélések és személyi hibák állnak.
Ez a pont, amikor az ígéretemnek megfelelően a család és más anyagok védelmére, a bírósági és egyetemi hibák miatt és a szándékos akadémiai (volt egyetemi tanáraim is) mulasztások miatt, közzé kell tennem minden anyagot, nevet, napló fotó és más adatokkal, óráról, órára, végig vezetve minden képzési és nyomozási anyagot, bírósági és muzeológiai és más rendszerhibák után, más nevén kiadott anyagok miatt, valamint mások olvasni nem tudása miatt..
Sokat gondolkodtam már, amikor ugye, 6-7 évesen végig hallgatja az ember, ha bevisz egy nyílhegyet a múzeumba, hogy becsületes, más elhányja, ellopja, beolvasztja, nem szól alapon. A lelőhelyet azóta sem tárták fel, holott már a velem egyidősek tanítanak..
Az anyagok az ígéretemnek megfelelően felmennek Bálint Csanád és Maróth Miklós viselkedése és mások minősíthetetlen visszaélései és mulasztásai miatt.
Az egy dolog, hogy az ember már ott tart, hogy pszichikailag is eljárást vált, a nyomozások miatt, és minden szakma tanításait és eljárásait alkalmazni kezdi, csak hogy helyre rakja az adatokat és anyagokat, mondjon is valamit, ami nem ártalmas, meg nem is.
Nos, akkor mondunk is valamit, meg nem is..
Szépen adatközléssel és hivatkozási hibákkal alátámasztott lopási adatokkal, nyomozásokkal..
Nagy fába vágtam a fejszét, olyan emberként, aki auditor is, a szó minden értelmében is, meg 9 szakmával rendelkezik, és sosem veszekedett senkivel. Viszont levélben nagyon szívesen kiosztok mindenkit, mint a kártyalap, ha a hibákat nem kezeli vagy nem fogja fel vagy nem néz utána miből dolgozik meg mit ad ki meg, meg mit okoz...
meg mint nem dolgozott megfelelően vagy mit nem tud elolvasni a valóság fényében ...
minden relatív..
AKKOR JÁTSZUNK, MEGNÉZZÜK, Neumann mit tudott ....
Most akkor nézzük meg, ki nem értett az antropológiához, meg ki nem emlékezett..
Seuso és más diplomavisszaélések -
Seuso és más diplomavisszaélések - mosolyogj, akaszd ki akadémiai és más orvos és régész tanáraidat a valósággal!
Most jön még a java, a viselkedészavaros egyetemi tanárok és adatcserélők, meg a szerzői jogi visszaéléseket támogató régészek, meg ügyészek, bírók mellé, jogvédelmi hamisítások mellé, informatikai adatokkal.
Szuper!
Ha szépen nem hat, lehet cserélni is... Megnézhetjük, mi is történt Bálint Csanád és Szabó Ádám környezetében meg a többiekében, hogy a jelezett hibák ellenére minden eltűnt és nem nyomoztak.-
Most jön még a java, a viselkedészavaros egyetemi tanárok és adatcserélők, meg a szerzői jogi visszaéléseket támogató régészek, meg ügyészek, bírók mellé, jogvédelmi hamisítások mellé, informatikai adatokkal.
Szuper!
Ha szépen nem hat, lehet cserélni is... Megnézhetjük, mi is történt Bálint Csanád és Szabó Ádám környezetében meg a többiekében, hogy a jelezett hibák ellenére minden eltűnt és nem nyomoztak.-
LÖVEY VARGA ÉVA: RÉGÉSZEI LELŐHELYEK ÉS KEZELÉSÜK 1.
Sok év után folyamatosan szembesülök a régészeti lelőhelyekkel és bejelentési és kezelési problémáikkal, nem csak hallgatóként, hanem sok szakmával eljáróként vagy mások mulasztásai és visszaélései miatt el nem járóként, de valahogy mindig az emberen csattan az ostor, mert hol az egyik szakmában nem tud miattuk dolgozni, hol a másikban.
Ebből kifolyólag inkább szeretnék a nyilvánosság elé tárni néhány fontos dolgot, ismertetve az alapvető adatokat.
1. Nézzük meg, hol is vagyunk helyileg!
2. Ma már GPS segítségével mindenki be is tudja mérni a tartózkodási helyét, egy mobil telefonnal!
3. Mentsük el az adatokat, vagy osszuk meg a tartózkodási helyet szakemberrel!
4. A bejelentést tegyük meg. Nem baj, ha éppen úgy gondoljuk, hogy az illető korrupt, lusta, nem elérhető, nincs rá ideje, vagy nem jár el!
5. A bejelentés nem csak szóban, a múzeumban tehető meg, mindenütt van formanyomtatvány, országtól függően!
6. A fémkeresős sosem volt régész, és nem is lesz! Ne neki jelentsük be az anyagokat! A fémkeresőzéshez Magyarországon a régésznek is engedély kell, és csak szakmailag indokolt esetben használható, mert más leleteket, rétegeket tönkretesz!
7. Nem csak a fém értékes a régészek számára, ha találunk valamit, ne túrjuk, ne ássuk fel, mert a metszeteket tönkretesszük!
8. A felszíni leletgyűjtéshez szóródási adatok kellenek, ne szedjünk össze mindent régész nélkül, jelöletlenül, szóljunk be az adott múzeumba, keressünk meg régészt, akár egyetemi tanszéket, akinek van feltárási joga!
9. Sokkal nagyobb hírnév, ha valaki bejelenti, vagy ha lopva kiviszi az országból és elkapják!
10. A kincsek értéke nem ér meg 25 év fegyházat, akármennyire gazdaggá tehet!
11. A szerves anyagok azonnal tönkremennek, és más anyagok is változatosan befolyásolják a leleletek minőségét, kémiát mindenki tanult, de elfelejti alkalmazni!
12. Ha megtisztogatod a leleteket, akkor a régész sem étel sem fogyasztási sem más kronológiai adatokat nem tud használati, olyan mintha egyik fogadat kiköpnéd, semmire nem megyünk vele és még enni sem fogsz tudni! Ha meg ez a célod, sokan vállalkoznak rá, hogy behúzzanak neked ingyen - levezetésképpen!
'13.Kinek szerencsés, kinek szerencsétlen, a többit majd folytatom a következő gondolatmenetben!
Addig is ne feledd!
A törvény nem ismerete senkit nem mentesít a büntetőjogi felelősségre vonás vagy más felelősségre vonás alól!
A törvényeket a társadalom viselkedési szokásai alapján hozzák, ha elszúrják, és beiktatják a rosszat, attól még lehet az is visszaélés!
Sok sikert az etikához mindenkinek, ami nem azonos az erkölccsel!
Az anyagok nagy részét a régészeti és történelmi oldalainkon és a közösségi blogokon, valamint a közösségi csoportokban TörténÉSZEK, RégÉSZEK, Kedvelők néven minden lényeges egyetemhez tartozóan megtalálod, a Wikipedia és az oktatás hibái ellenére is!
Köszönöm, hogy vigyázol unokáid kincsére, és jövőjére!
9 szakmát vagy többet lehet hobbiból s munkaszeretetből és tudásból is végezni, meg kényszer miatt is, amikor mások hibáit kénytelen vagy folyton korrigálni! A kettő együtt hobbi és élet néven fut.. Te választasz, mikor vagy lusta!
Lövey-Varga Éva
Főszerkesztő - kiadó
Örökségvédelmi törvény alapként:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100064.tv
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100064.tv
További irodalom a múzeumok honlapján látható, de be is sétálhatsz, vagy mobilon a telefonszámokat megtalálod!
Lelőhely bejelentő lap és letöltése, útmutatóval
https://oroksegvedelem.kormany.hu/download/6/62/22000/64_lelohelybejelento_adatlap_lba.pdf
https://oroksegvedelem.kormany.hu/download/6/62/22000/64_lelohelybejelento_adatlap_lba.pdf
Kérj a legközelebbi múzeumban, vagy tölsd le a honlapról, emailben és telefonon válaszolnak!
Szólj a legközelebbi régésznek akit ismersz, a Facebookon is fenn van a többségük!
Ha nem tudnak intézkedni, akkor se állj le, védd amit lehet!
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a területileg illetékes megyei múzeum oldalán van bejelentő felület!
Segítsd a munkánkat, hogy szép jövőd és életed lehessen, és boldogan fogd a kezedbe majdan unokádat is, legyen kinek mesélni!
http://josamuzeum.hu/leletbejelentes/
http://josamuzeum.hu/leletbejelentes/
Ebből kifolyólag inkább szeretnék a nyilvánosság elé tárni néhány fontos dolgot, ismertetve az alapvető adatokat.
1. Nézzük meg, hol is vagyunk helyileg!
2. Ma már GPS segítségével mindenki be is tudja mérni a tartózkodási helyét, egy mobil telefonnal!
3. Mentsük el az adatokat, vagy osszuk meg a tartózkodási helyet szakemberrel!
4. A bejelentést tegyük meg. Nem baj, ha éppen úgy gondoljuk, hogy az illető korrupt, lusta, nem elérhető, nincs rá ideje, vagy nem jár el!
5. A bejelentés nem csak szóban, a múzeumban tehető meg, mindenütt van formanyomtatvány, országtól függően!
6. A fémkeresős sosem volt régész, és nem is lesz! Ne neki jelentsük be az anyagokat! A fémkeresőzéshez Magyarországon a régésznek is engedély kell, és csak szakmailag indokolt esetben használható, mert más leleteket, rétegeket tönkretesz!
7. Nem csak a fém értékes a régészek számára, ha találunk valamit, ne túrjuk, ne ássuk fel, mert a metszeteket tönkretesszük!
8. A felszíni leletgyűjtéshez szóródási adatok kellenek, ne szedjünk össze mindent régész nélkül, jelöletlenül, szóljunk be az adott múzeumba, keressünk meg régészt, akár egyetemi tanszéket, akinek van feltárási joga!
9. Sokkal nagyobb hírnév, ha valaki bejelenti, vagy ha lopva kiviszi az országból és elkapják!
10. A kincsek értéke nem ér meg 25 év fegyházat, akármennyire gazdaggá tehet!
11. A szerves anyagok azonnal tönkremennek, és más anyagok is változatosan befolyásolják a leleletek minőségét, kémiát mindenki tanult, de elfelejti alkalmazni!
12. Ha megtisztogatod a leleteket, akkor a régész sem étel sem fogyasztási sem más kronológiai adatokat nem tud használati, olyan mintha egyik fogadat kiköpnéd, semmire nem megyünk vele és még enni sem fogsz tudni! Ha meg ez a célod, sokan vállalkoznak rá, hogy behúzzanak neked ingyen - levezetésképpen!
'13.Kinek szerencsés, kinek szerencsétlen, a többit majd folytatom a következő gondolatmenetben!
Addig is ne feledd!
A törvény nem ismerete senkit nem mentesít a büntetőjogi felelősségre vonás vagy más felelősségre vonás alól!
A törvényeket a társadalom viselkedési szokásai alapján hozzák, ha elszúrják, és beiktatják a rosszat, attól még lehet az is visszaélés!
Sok sikert az etikához mindenkinek, ami nem azonos az erkölccsel!
Az anyagok nagy részét a régészeti és történelmi oldalainkon és a közösségi blogokon, valamint a közösségi csoportokban TörténÉSZEK, RégÉSZEK, Kedvelők néven minden lényeges egyetemhez tartozóan megtalálod, a Wikipedia és az oktatás hibái ellenére is!
Köszönöm, hogy vigyázol unokáid kincsére, és jövőjére!
9 szakmát vagy többet lehet hobbiból s munkaszeretetből és tudásból is végezni, meg kényszer miatt is, amikor mások hibáit kénytelen vagy folyton korrigálni! A kettő együtt hobbi és élet néven fut.. Te választasz, mikor vagy lusta!
Lövey-Varga Éva
Főszerkesztő - kiadó
Örökségvédelmi törvény alapként:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100064.tv
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100064.tv
További irodalom a múzeumok honlapján látható, de be is sétálhatsz, vagy mobilon a telefonszámokat megtalálod!
Lelőhely bejelentő lap és letöltése, útmutatóval
https://oroksegvedelem.kormany.hu/download/6/62/22000/64_lelohelybejelento_adatlap_lba.pdf
https://oroksegvedelem.kormany.hu/download/6/62/22000/64_lelohelybejelento_adatlap_lba.pdf
Kérj a legközelebbi múzeumban, vagy tölsd le a honlapról, emailben és telefonon válaszolnak!
Szólj a legközelebbi régésznek akit ismersz, a Facebookon is fenn van a többségük!
Ha nem tudnak intézkedni, akkor se állj le, védd amit lehet!
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a területileg illetékes megyei múzeum oldalán van bejelentő felület!
Segítsd a munkánkat, hogy szép jövőd és életed lehessen, és boldogan fogd a kezedbe majdan unokádat is, legyen kinek mesélni!
http://josamuzeum.hu/leletbejelentes/
http://josamuzeum.hu/leletbejelentes/
A régészeti és környezetvédelmi feltételek egészségügyi ellátások munkavégzéshez, és a NAK tájékoztatásai
Felvetek egy problémát, nyugodtan hozzá lehet szólni. Az orvosi ellátással alapból problémák vannak az országban, de a szakmai egészségügyi szolgáltatásokkal is. A mezőn dolgozóknak megfelelő ellátás kell, országonként. Egy régész olykor az egész világban mozog, nem csak a múzeumban ül, de a csontok és betegségek miatt ott is veszélyben van, de nem csak az edények, fémek és más anyagok révén, a restaurátorral együtt. Eddig egyik egyetemen sem tanították és tanulták a megfelelő ellátást, védekezést és nincs benne az oktatásban, milyen védőoltásokra, kezelési módokra van szükség, még a vegyészeknél sem!
Érdemes lenne a szakmák között, mind politikailag mind más területen ezen is elgondolkodni!
Főleg arra, hogy a régésznek mit kell biztosítani, ha már ilyen magas képzési költségek vannak és hatszor több mindenhez ért és kell értenie, mint másnak, beleértve az összes többi szakmát amit alkalmaz és amivel találkozik!
---
Felraktam
2020. május 16., szombat
Pécsi Varga Éva: Gondolatok a régészetről 1. rész
Pécsi Varga Éva:
Gondolatok a régészetről
Az elmúlt hónapokban nagyon sok hibát találtam a régészeti működésben, a szabályozásokban, valamit minden régészettel, történelemmel foglalkozó honlapon, beleértve az oktatási és a céges honlapokat is.
Ezek a hibák nem csak az informatika természetéből, valamint a próbálkozó hackerek tevékenységéből adódnak, hanem személyi és szabályozási hibákból, figyelmetlenségekből, törvényhozói etikátlanságokból és gazdasági felfogási zavarokból egyaránt.
Az ember, mióta csak létezik és létezhet, a múlt emlékeivel ugyanúgy foglalkozott, mint manapság.
De igazi szabályozás minden szinten sehol nem volt, a korábbi korokban elsősorban a föld urai határozták meg a földönt található építmények, tárgyak, ásványok és más geológiai leletek sorát, valamint azt, hogy hogyan is használják fel őket. Az állam szerepe, az állam képviselete, az államforma nagyon sok szempontból döntő volt ezeknek a sorát tekintve. Részletesen jelen kis szösszenetben nincs idő mindent taglalni, elsősorban pár gondolatot kiemelve szeretném a bejegyzésben felhívni a figyelmet alapvető problémákra.
Sok évet, évtizedet mulasztattam el azzal, hogy kiegészítő szakmákat igyekeztem megtanulni a normális működéshez, hogy ne kelljen hónapokat, éveket várni megfelelő eredményekre.
A talált visszaélésekkel sem szeretnék most foglalkozni, a több műben óhatatlanul és megkerülhetetlenül jelen lesz minden rendelkezésre álló adat.
Alapfogalommal, alapfogalmakkal szeretnék foglalkozni.
Magának a régészetnek a fogalmával kezdeném, és elsősorban a mindenki által elérhető, és mindenütt jelen levő, mindenki által szerkeszthető, mégis némi jogvédelemmel rendelkező, és jogvédelmi előírások betartását megkövetelő, de sok helyen és rendszeresen be nem tartó Wikipedia-ból szeretnék kiindulni.
Hogy ezen felsorolt hibák ellenére is miért ezt választottam? Pontosan azért, mert alapvető szerzői jogi szabályozási és törvénykezési hibákra mutat rá, a saját maga fogalmával és elérhetőségével és elérhetetlenségével együtt.
Nézzük meg részletesen ehhez magának a Wikipedia-nak megszerkesztett és több szerző által létrehozott, megvitatott, tankönyvekből és gyakorlatból jól vagy rosszul átvett fogalmát. Idézem tehát a Wikipedia Régészet szakcikkét! Kérem, olvassa végig, és gondolja át. Máris egy kérdéssel kezdeném, olvasás előtt, amivel egy kicsit gondolkodásra szeretném ösztönözni, és kicsit a megoldások felé orientálni az olvasót. Hiányos-e ez a megfogalmazás, és ha igen, Ön szerint mi és mik hiányoznak a fogalommagyarázatból, a definícióból, és a felosztásból, valamint a példákból? Ön kihagyna-e konkrétan megemlített dolgokhoz kapcsolódó adatokat, információkat egy definíció és példa tagolásakor?
„Régészet
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Régészet)
A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.
Készítette: Civertan - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=6245133
Gondolatok a régészetről
Az elmúlt hónapokban nagyon sok hibát találtam a régészeti működésben, a szabályozásokban, valamit minden régészettel, történelemmel foglalkozó honlapon, beleértve az oktatási és a céges honlapokat is.
Ezek a hibák nem csak az informatika természetéből, valamint a próbálkozó hackerek tevékenységéből adódnak, hanem személyi és szabályozási hibákból, figyelmetlenségekből, törvényhozói etikátlanságokból és gazdasági felfogási zavarokból egyaránt.
Az ember, mióta csak létezik és létezhet, a múlt emlékeivel ugyanúgy foglalkozott, mint manapság.
De igazi szabályozás minden szinten sehol nem volt, a korábbi korokban elsősorban a föld urai határozták meg a földönt található építmények, tárgyak, ásványok és más geológiai leletek sorát, valamint azt, hogy hogyan is használják fel őket. Az állam szerepe, az állam képviselete, az államforma nagyon sok szempontból döntő volt ezeknek a sorát tekintve. Részletesen jelen kis szösszenetben nincs idő mindent taglalni, elsősorban pár gondolatot kiemelve szeretném a bejegyzésben felhívni a figyelmet alapvető problémákra.
Sok évet, évtizedet mulasztattam el azzal, hogy kiegészítő szakmákat igyekeztem megtanulni a normális működéshez, hogy ne kelljen hónapokat, éveket várni megfelelő eredményekre.
A talált visszaélésekkel sem szeretnék most foglalkozni, a több műben óhatatlanul és megkerülhetetlenül jelen lesz minden rendelkezésre álló adat.
Alapfogalommal, alapfogalmakkal szeretnék foglalkozni.
Magának a régészetnek a fogalmával kezdeném, és elsősorban a mindenki által elérhető, és mindenütt jelen levő, mindenki által szerkeszthető, mégis némi jogvédelemmel rendelkező, és jogvédelmi előírások betartását megkövetelő, de sok helyen és rendszeresen be nem tartó Wikipedia-ból szeretnék kiindulni.
Hogy ezen felsorolt hibák ellenére is miért ezt választottam? Pontosan azért, mert alapvető szerzői jogi szabályozási és törvénykezési hibákra mutat rá, a saját maga fogalmával és elérhetőségével és elérhetetlenségével együtt.
Nézzük meg részletesen ehhez magának a Wikipedia-nak megszerkesztett és több szerző által létrehozott, megvitatott, tankönyvekből és gyakorlatból jól vagy rosszul átvett fogalmát. Idézem tehát a Wikipedia Régészet szakcikkét! Kérem, olvassa végig, és gondolja át. Máris egy kérdéssel kezdeném, olvasás előtt, amivel egy kicsit gondolkodásra szeretném ösztönözni, és kicsit a megoldások felé orientálni az olvasót. Hiányos-e ez a megfogalmazás, és ha igen, Ön szerint mi és mik hiányoznak a fogalommagyarázatból, a definícióból, és a felosztásból, valamint a példákból? Ön kihagyna-e konkrétan megemlített dolgokhoz kapcsolódó adatokat, információkat egy definíció és példa tagolásakor?
„Régészet
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Régészet)
A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.
CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=121973
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=121973
Bevezetés
A régészet legfontosabb társtudománya a történettudomány, amely a régészek kutatási eredményeit is felhasználja a történelem feltárásához. További társtudományai az antropológia, (fizikai és kulturális antropológia), paleontológia, (paleozoológia és paleobotanika: őslény- és ősnövénytan), földtudomány, nyelvészet és művészettörténet. A régészetet a történettudomány, nyelvészet és művészettörténet eszközeivel ötvözi például az egyiptológia és az asszíriológia.
Magyarországon régészetet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanítanak.
↑ PPKE BTK Történelem Szak – Keresztény Régészet Szakirány. Pázmány Péter Katolikus Egyetem honlapja. [2016. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 25.)
Bevezetés
A régészet legfontosabb társtudománya a történettudomány, amely a régészek kutatási eredményeit is felhasználja a történelem feltárásához. További társtudományai az antropológia, (fizikai és kulturális antropológia), paleontológia, (paleozoológia és paleobotanika: őslény- és ősnövénytan), földtudomány, nyelvészet és művészettörténet. A régészetet a történettudomány, nyelvészet és művészettörténet eszközeivel ötvözi például az egyiptológia és az asszíriológia.
Magyarországon régészetet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanítanak.
↑ PPKE BTK Történelem Szak – Keresztény Régészet Szakirány. Pázmány Péter Katolikus Egyetem honlapja. [2016. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 25.)
A régészet módszerei és fő területei
Készítette: Civertan - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=6245133
Készítette:
Civertan - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0,
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=6245133
Emlékek a föld alatt
Sok olyan régi város vagy városrész van, ahol a legöregebb házak bejárata az utca szintje alatt található. Ennek nem az az oka, hogy mint a mesékben, a városok elsüllyednek, hanem az, hogy a földfelszín szintje sokféle lassan és észrevétlenül, de emelkedik. De hogyan? A levegőben milliónyi porszemcse lebeg, és ez a por leülepedik a földre, és egyre emeli a felszínt. Sok házat és várat így temetett be a szél.
Régészet válfajai és társtudományai
Helyszín alapján:
Légirégészet
Víz alatti régészet
Egyes fajtái:
Bibliai régészet
Enviromentális régészet (környezet)
Indusztriális (ipari) régészet
Kísérleti régészet
Posztmedievális régészet (középkor utáni)
Törvényszéki (igazságügyi) régészet (forensic archeology) - tömegsírok exhumálása
Városi régészet (urban archeology)
Az elméleti régészet válfajai:
Analitikus régészet
Etnoarcheológia (kulturális antropológia)
Feminista régészet
Kognitív régészet
Marxista régészet
Posztprocesszualista régészet
Processzuális régészet
Szimbolista és strukturális régészet
Új régészet
Segédtudományai:
Antropológia
Archeobotanika
Archeogenetika
Archeográfia
Archeometallurgia
Archeometria
Archeozoológia
Dendrokronológia
Epigráfia
Geoarcheológia
Geofizika
Hidroarcheológia
Numizmatika
Paleobotanika
Paleontológia
Petroarcheológia
Restaurálás
Stratigráfia
Fő régészeti korszakok
Paleolitikum (őskőkor vagy pattintott kőkorszak) – Európában kb. az i. e. 10. évezredig
Mezolitikum (Átmeneti kőkor) – Európában kb. az i. e. 10. évezred és i. e. 8. évezred között
Neolitikum (újkőkor vagy csiszoltkő-korszak) – Európában kb. i. e. 8. évezred – i. e. 5. évezred
Kőrézkor – Európában kb. i. e. 5. évezred – i. e. 3. évezred
Bronzkor – Európában kb. i. e. 3. évezred – i. e. 1. évezred
Vaskor – Európában az i. e. 1 évezred folyamán
Római kor – a Kárpát-medencében 1. század – 5. század
Népvándorláskor – 5. század – 9. század
Régészeti kultúrák
A régészek a jellegzetes azonosságokat mutató leletegyütteseket földrajzi terület, illetve korszak szerint összekapcsolják, mint a feltételezhetően összetartozó emberi közösségek, törzsek vagy népek hagyatékát. Ezeket az összetartozó leletegyütteseket, illetve a mögöttük álló hajdani kultúrákat nevezik régészeti kultúráknak.
Régészettel foglalkozó intézmények Magyarországon[szerkesztés]
Régészeti intézet
MTA Régészeti Intézete
Múzeumok
Tanszékek
Régészettudományi Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK, Budapest
Régészeti Tanszék, Szegedi Tudományegyetem BTK, Szeged
Régészeti Tanszék, Pécsi Tudományegyetem BTK, Pécs
Régészeti Tanszék, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Piliscsaba
Őstörténeti és Régészeti Tanszék, Miskolci Egyetem BTK, Miskolc
Magáncégek
Kapcsolódó szócikkek
Őskor
Ókor
Népvándorláskor
Középkor
Civilizáció
További információk
Múltra nyíló ablakok (Régészetről mindenkinek)
Dr. Gábli Cecília: Az őstörténet kutatásának irányai és eredményei
Légirégészeti felvételek
Leletek, feltárások
Magyarországi régészek
Régészet.lap.hu - linkgyűjtemény
Légirégészet.com
Régészeti ásatások légifotói
Magyar régészet az ezredfordulón
Magyar régészet - főleg magyarhoni régészeti aktualitások és hírek gyűjteménye”
Itt a Wikipedia idézet vége, 2020. május 16-án szombaton a meglevő szerkesztési változatok szerint.
Sajnos a szótárcikk elolvasása esetén azonnal eszébe ötlik az embernek néhány alapvető dolog. Ezek a következők lehetnek, első ránézésre is, ha nem szakemberként, hanem csak kisiskolásként vagy érdeklődőként, vagy nyelvtanulóként használja az ember.
1. A régészet vagy archeológia / archaeológia nemzetközi fogalom, nemzetközi kifejezésből képezve. Miért nincs minden változat, és egyértelmű írásforma rá? Miből adódik az eltérés, és miért nincs magyarázva?
Megjegyzésem szerint, angolul egyébként létezik a szóalkotó kettős változat meghatározása is. Magyarul viszont senki nem hívja fel rá a figyelmet!
Ezt a következő linken találhatjuk meg: https://en.wiktionary.org/wiki/archeo-
Ez változat is csak két formát taglal: az archeo- és az archéo- változatot, az alapvetően talán mégis helyesebbnek mondható archaeo- változatot nem említi!
Vajon a latin alapú, görög alapú szavaknál a helyetelen változatok miért uralkodnak el? Bár tudjuk, hogy a nyelv egyszerűsítő írásmód felé halad a legtöbb esetben. Vagy nem. Jegyzem meg.
Itt eszébe jut az embernek oktatóként, tanulóként az is, hogy vajon, mikor először találkozik életében az ember a szóval, nem keres-e valamilyen magyarázatot a formára, magyarázatot a különbségére, nem szeretné-e azonnal megérteni, megoldani az egészet?
A válaszom: de. A válaszom, kortól független az érdeklődés is, a megértés is, a megértési igény pedig az ember természetéből is, az idő fogalmából is adódik.
2. A fogalmat még egy másik, rendkívül összetett fogalommal és sok mindent magába foglaló kifejezéssel, a kultúrával magyarázzák. Vajon, ezt egy gyermek, egy felnőtt, egy nyelvet tanuló hogyan érti meg? Mennyire képes elvonatkoztatni és mennyire képes valóban megérteni?
3. S akkor hirtelen még egy harmadik varázslatos szóval találkozik: mi is a lelet? Minden, amit lel, megtalál az ember? Vagy mégis, illene valahogy ezt a fogalmat is szűkíteni avagy tágítani a megértés miatt?
Illene. El kellene magyarázni. A régészet fogalmi magyarázata ilyen röviden és tömören a már alapokkal rendelkezők számára érvényes és értékes. A gyerekek a játékok miatt, a szótanulással inkább elsősorban a kincskereséssel azonosítják és azonosíthatják, mint sokan hibásan. De valójában mi is a régészet? Csak kincskeresés lenne? Valóban, nem az. Nem csak az.
Egyelőre az elemzésből mára talán ennyi is elég. A további boncolgatást hagyjuk későbbre, a következő alkalomra, s gondolkozzunk el mélyebben a felvetett hibákról, hiányosságokról, s igyekezzünk pótolni azokat.
Ebből a szempontól azért néhány fontos dologra mégis fel kell hívni a figyelmet!
A Wikipedia mint közösségi oldal, közös szerkesztésben mégis egyedi fejlesztés és tulajdon. A felkerülő anyagok nagy része ugyanúgy védett, és a forráshelyet, az idézetet ugyanúgy jelezni és használni kell, valamint a szerzők nevét. Nem csak a fotóknál, és nem csak a könyveknél, vagy a honlapoknál, nem csak az URL használatban!
A szerzői jog a szerzőt halála után minimum 70 évig védi. Ha az örökösök igényt tartanak rá, a 70 év hosszabbodik. Amennyiben a szerkesztő elmulasztja a megfelelő anyagok közzétételénél a hivatalos hivatkozást, ugyanúgy szerzői jogot sért. Amennyiben ezt a felhasználó észreveszi és nem korrigálja, vagy az idézeténél nem említi meg, vagy javítja, ugyanúgy jogokat sért. A jogsértés pedig felelősségre vonással járhat és jár is.
Kérem, figyeljenek oda, mit és hogyan szerkesztenek, programoznak, valamint mit hogyan használnak!
A következő alkalommal folytatjuk a fogalom elemzését. (folyt. köv.)
Pécsi Varga Éva (Evica920)
Sok olyan régi város vagy városrész van, ahol a legöregebb házak bejárata az utca szintje alatt található. Ennek nem az az oka, hogy mint a mesékben, a városok elsüllyednek, hanem az, hogy a földfelszín szintje sokféle lassan és észrevétlenül, de emelkedik. De hogyan? A levegőben milliónyi porszemcse lebeg, és ez a por leülepedik a földre, és egyre emeli a felszínt. Sok házat és várat így temetett be a szél.
Régészet válfajai és társtudományai
Helyszín alapján:
Légirégészet
Víz alatti régészet
Egyes fajtái:
Bibliai régészet
Enviromentális régészet (környezet)
Indusztriális (ipari) régészet
Kísérleti régészet
Posztmedievális régészet (középkor utáni)
Törvényszéki (igazságügyi) régészet (forensic archeology) - tömegsírok exhumálása
Városi régészet (urban archeology)
Az elméleti régészet válfajai:
Analitikus régészet
Etnoarcheológia (kulturális antropológia)
Feminista régészet
Kognitív régészet
Marxista régészet
Posztprocesszualista régészet
Processzuális régészet
Szimbolista és strukturális régészet
Új régészet
Segédtudományai:
Antropológia
Archeobotanika
Archeogenetika
Archeográfia
Archeometallurgia
Archeometria
Archeozoológia
Dendrokronológia
Epigráfia
Geoarcheológia
Geofizika
Hidroarcheológia
Numizmatika
Paleobotanika
Paleontológia
Petroarcheológia
Restaurálás
Stratigráfia
Fő régészeti korszakok
Paleolitikum (őskőkor vagy pattintott kőkorszak) – Európában kb. az i. e. 10. évezredig
Mezolitikum (Átmeneti kőkor) – Európában kb. az i. e. 10. évezred és i. e. 8. évezred között
Neolitikum (újkőkor vagy csiszoltkő-korszak) – Európában kb. i. e. 8. évezred – i. e. 5. évezred
Kőrézkor – Európában kb. i. e. 5. évezred – i. e. 3. évezred
Bronzkor – Európában kb. i. e. 3. évezred – i. e. 1. évezred
Vaskor – Európában az i. e. 1 évezred folyamán
Római kor – a Kárpát-medencében 1. század – 5. század
Népvándorláskor – 5. század – 9. század
Régészeti kultúrák
A régészek a jellegzetes azonosságokat mutató leletegyütteseket földrajzi terület, illetve korszak szerint összekapcsolják, mint a feltételezhetően összetartozó emberi közösségek, törzsek vagy népek hagyatékát. Ezeket az összetartozó leletegyütteseket, illetve a mögöttük álló hajdani kultúrákat nevezik régészeti kultúráknak.
Régészettel foglalkozó intézmények Magyarországon[szerkesztés]
Régészeti intézet
MTA Régészeti Intézete
Múzeumok
Tanszékek
Régészettudományi Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK, Budapest
Régészeti Tanszék, Szegedi Tudományegyetem BTK, Szeged
Régészeti Tanszék, Pécsi Tudományegyetem BTK, Pécs
Régészeti Tanszék, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Piliscsaba
Őstörténeti és Régészeti Tanszék, Miskolci Egyetem BTK, Miskolc
Magáncégek
Kapcsolódó szócikkek
Őskor
Ókor
Népvándorláskor
Középkor
Civilizáció
További információk
Múltra nyíló ablakok (Régészetről mindenkinek)
Dr. Gábli Cecília: Az őstörténet kutatásának irányai és eredményei
Légirégészeti felvételek
Leletek, feltárások
Magyarországi régészek
Régészet.lap.hu - linkgyűjtemény
Légirégészet.com
Régészeti ásatások légifotói
Magyar régészet az ezredfordulón
Magyar régészet - főleg magyarhoni régészeti aktualitások és hírek gyűjteménye”
Itt a Wikipedia idézet vége, 2020. május 16-án szombaton a meglevő szerkesztési változatok szerint.
Sajnos a szótárcikk elolvasása esetén azonnal eszébe ötlik az embernek néhány alapvető dolog. Ezek a következők lehetnek, első ránézésre is, ha nem szakemberként, hanem csak kisiskolásként vagy érdeklődőként, vagy nyelvtanulóként használja az ember.
1. A régészet vagy archeológia / archaeológia nemzetközi fogalom, nemzetközi kifejezésből képezve. Miért nincs minden változat, és egyértelmű írásforma rá? Miből adódik az eltérés, és miért nincs magyarázva?
Megjegyzésem szerint, angolul egyébként létezik a szóalkotó kettős változat meghatározása is. Magyarul viszont senki nem hívja fel rá a figyelmet!
Ezt a következő linken találhatjuk meg: https://en.wiktionary.org/wiki/archeo-
Ez változat is csak két formát taglal: az archeo- és az archéo- változatot, az alapvetően talán mégis helyesebbnek mondható archaeo- változatot nem említi!
Vajon a latin alapú, görög alapú szavaknál a helyetelen változatok miért uralkodnak el? Bár tudjuk, hogy a nyelv egyszerűsítő írásmód felé halad a legtöbb esetben. Vagy nem. Jegyzem meg.
Itt eszébe jut az embernek oktatóként, tanulóként az is, hogy vajon, mikor először találkozik életében az ember a szóval, nem keres-e valamilyen magyarázatot a formára, magyarázatot a különbségére, nem szeretné-e azonnal megérteni, megoldani az egészet?
A válaszom: de. A válaszom, kortól független az érdeklődés is, a megértés is, a megértési igény pedig az ember természetéből is, az idő fogalmából is adódik.
2. A fogalmat még egy másik, rendkívül összetett fogalommal és sok mindent magába foglaló kifejezéssel, a kultúrával magyarázzák. Vajon, ezt egy gyermek, egy felnőtt, egy nyelvet tanuló hogyan érti meg? Mennyire képes elvonatkoztatni és mennyire képes valóban megérteni?
3. S akkor hirtelen még egy harmadik varázslatos szóval találkozik: mi is a lelet? Minden, amit lel, megtalál az ember? Vagy mégis, illene valahogy ezt a fogalmat is szűkíteni avagy tágítani a megértés miatt?
Illene. El kellene magyarázni. A régészet fogalmi magyarázata ilyen röviden és tömören a már alapokkal rendelkezők számára érvényes és értékes. A gyerekek a játékok miatt, a szótanulással inkább elsősorban a kincskereséssel azonosítják és azonosíthatják, mint sokan hibásan. De valójában mi is a régészet? Csak kincskeresés lenne? Valóban, nem az. Nem csak az.
Egyelőre az elemzésből mára talán ennyi is elég. A további boncolgatást hagyjuk későbbre, a következő alkalomra, s gondolkozzunk el mélyebben a felvetett hibákról, hiányosságokról, s igyekezzünk pótolni azokat.
Ebből a szempontól azért néhány fontos dologra mégis fel kell hívni a figyelmet!
A Wikipedia mint közösségi oldal, közös szerkesztésben mégis egyedi fejlesztés és tulajdon. A felkerülő anyagok nagy része ugyanúgy védett, és a forráshelyet, az idézetet ugyanúgy jelezni és használni kell, valamint a szerzők nevét. Nem csak a fotóknál, és nem csak a könyveknél, vagy a honlapoknál, nem csak az URL használatban!
A szerzői jog a szerzőt halála után minimum 70 évig védi. Ha az örökösök igényt tartanak rá, a 70 év hosszabbodik. Amennyiben a szerkesztő elmulasztja a megfelelő anyagok közzétételénél a hivatalos hivatkozást, ugyanúgy szerzői jogot sért. Amennyiben ezt a felhasználó észreveszi és nem korrigálja, vagy az idézeténél nem említi meg, vagy javítja, ugyanúgy jogokat sért. A jogsértés pedig felelősségre vonással járhat és jár is.
Kérem, figyeljenek oda, mit és hogyan szerkesztenek, programoznak, valamint mit hogyan használnak!
A következő alkalommal folytatjuk a fogalom elemzését. (folyt. köv.)
Pécsi Varga Éva (Evica920)
2020. május 5., kedd
Régészeti bejelentések és mulasztások, hibák sora
Az idő nagyon megy, sok évet jelent már 40 év és több az ember háta mögött, holott még csak most gondolta azt, hogy a 30 éves és a 35 éves túl idős hozzá, meg hogy neki családja lesz akkorra, stb.
Sajnos az idő másként működött, működik. Mások mulasztásai elég keményen okoznak károkat az ember életébe.
Sokszor ígértem, hogy leírom, mi történt, mi történik és mik történnek.
Azt is, hogy amíg ki nem derül, meg nincs az ok, addig még várok, adok három, majd egy hét, három hónap, stb haladékot: évek teltek el, és csak nyeltem, tűrtam dolgokat, amelyeket a másik szakmáimban csöppet sem tolerálhatok, valamint etikailag, emberileg sem.
Most folyton csak gondolkodom, hatalmas veszt4eségeken mentem keresztül, más már nem is tudná elviselni ezt életében, bele is halt volna mindabba, amit túléltem.
A régészeti bejelentésekkel való visszaélések talán nem is mindig a bejelentőn múlnak csak. Egyre inkább látom, hogy a régészek sokkal erőteljesebben élnek vissza a helyzettel, nem mennek ki a helyszínre, nem intézkednek, elnapolnak mindent, vagy éppen lusták, nem értenek a dolgokhoz, tehetetlenek, vagy etikailag és megértés szintjén sincsenek helyben. Vajon miért is
Talán azért mert más helyett kaptak diplomát, más munkájával végeztek, nem sajátították el, nem tanulták meg, nem szereztek sem gyakorlatot, sem mást a személy- és adatcserék miatt, amelyek évtizedek óta gyakoriak és jelen vannak. A Régész a pácban / Archeologist in the lurch projektet már a régi régész képzés után évtizedekkel indítottam. Visszaéléseket látva, és kívülről is segíteni kívánva az intézekedéseket. Erre a HVG oldalán visszaéltek vele, ezzel a címmel közölték azt, amit én nem tettem közzé a szerzőnek, ami a lapcsoport és nevem idézése, hivatkozás nélkül nem tehetett meg.
Talán ez csak a sok folytatás volt a régen látottak mellé. Amikor az ember elkezd gondolkodni azon, hogy ügyésznek készült, és elvégezve undorodva fordult el semmi nélkül az egész rendszertől, szótlanul, elhallgatva mindent, amit életében tett és látott, mivel nem bírta elviselni azt a töménytelen visszaélést, amit mindenütt megélt, vagy ami nem is védte, hanem mindenét eltüntette..
Gondolkodom, élek, ahogy más is: igyekszem mondani is valamit, célozni valamire, anélkül, hogy másikat akik vétlenek lehettek mégis, de a gyanú veszélybe sodorná őket, védené az ember. Meg önmagát is.
Talán, a védelem, amely a nyilvánosságot és az adatok ismeretét és az összefüggéseket jelenti, nem is megfelelő védelem, de szükséges.. Ahhoz, hogy tisztán és nyíltan nézz a megfelelően magas etikai és erkölcsi szintnek megfelelően magaddal és másokkal szembe.
Viszont az oktatásban is baj van és volt.. Talán éppen ez az oka, hogy a két fogalmat egymással definiálták és nem oktatták, nem ismerték a különbséget. Talán kevés, ha csak célozgat az ember a problémákra, a gondokra.. A tolvajokra, az adatcserével lopókra, és azokra, akik az adatcseréket elnézik, mert buták, nem néznek utána, lusták, vagy akár csak felelőtlenek, rohannának és sosem a megfelelő személyt keresik meg, vagy nem azzal beszélnek, vagy éppen hisztériájuk miatt fel sem fogják azt amit olvasnak, vagy amit kell - s nem értenek meg semmiből semmit.
A logika fontos az életben.. S nagy irányítást jelent.
S kevesen veszik észre, hogy a kavarásukkal mások gyermekeiket szüleiket, tanáraikat is elvesztik, sosem tudnak kiemelkedő képességgel sem érvényesülni, vagy éppen mindenüket teljesen elvesztik, sosem szülhetnek, vagy sosem vállalhatnak gyermeket, --- és ezeket soha senki nem pótolhatja életükbe.
A pénz nem minden, de az élet alapvető részét képezi. A kommunikáció is. Ha nem kommunikál valaki, nem csak a megértést teszi tönkre, félreértéseket generál, találgatásokat okoz, amelyeknél az ismeretlent, az űrt az illető saját tapasztalataival, gondolataival tölti ki, jól vagy rosszul, vagy képzeletével, ... és teljesen más irányba viszi a dolgokat.
Még mindig nem érthető, az élet, a munka, a felelősség?
Pedig oly sok ember, oly sok tanár, szülő van, oly sok barát..
Négy fal között is lehet tied a világ!
Vajon mi kell még, hogy intézkedj, megértsd, és jót tegyél, jól?
Nem érted, még most sem? Sem rendőrként, sem régészként, sem vámosként, sem pedagógusként, sem segédmunkásként?
Akkor - végül is miért jöttél a világra?
Hogy másoknak kárt okozz, s magadat tedd tönkre másoknak való károkozásaiddal?
Vagy miért is? Gondolkodtál rajta?
Legyen egy kis ízelítő: Milyen jó megnézni a múzeumban, bemenni, látni és arra gondolni, milyen is lehetett, aki használta? Aki készítette? Nem?
Vagy? Mit gondolsz?
Nem kell semmit lehivatkozni, amit megtalálsz? Nem kell a publikációkban más nevét, aki készítette, összeszedte megemlíteni, bármit ellophatsz, átvehetsz, név nélkül?
Nem.. ! S ezt már az írni tanuló is megtanulja.. Vajon miért is felejti el?
Teanoi amphora.
Basel, Antikenmuseum und Sammlung Ludwig, A.M. 281
A fotó a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményéből származik
A kép közlési helye, forrás:
A képhez tartozó leírás (idézem a honlapról)
"Kétfülű (ezt jelenti a görög amphoreus szó), öblös testű, széles szájú nagyméretű edény, a symposion fontos kelléke. A görögöknél elsősorban a bor tárolására használták, de tartottak benne olajat és vizet is. Díszített változatait a lakomák résztvevői elé tették az asztalra, a díszítetlen típusokat (ún. tárolóamphorák) pedig a pincékben őrizték.
A díszített változatnak két fő formáját különböztetjük meg: a has-amphorát (az edény nyaka és teste egyetlen folyamatos ívet alkot) és a nyak-amphorát (az edény nyaka élesen elválik a testtől).
A nyakamphora egyik jellegzetes formája a Kr.e 490-es évektől megjelenő kisméretű (kb. 30-40 cm magas), magas nyakú ún. nolai amphora. Nevét a dél-itáliai Nola városáról kapta, ahol nagy mennyiségben kerültek elő ilyen amphorák. ld. például a Tithonos-festő vázáját.
Az amphorák különleges típusa az ún. Panathénaia-amphora, amely a négyévente Athénban tartott nagy Panathénaia ünnep alkalmával rendezett sportversenyek győzteseinek adott díj (olaj) csomagolóanyaga volt. Az első Panathénaia-amphorák a Kr.e. 560-as években jelentek meg és egészen a Kr.e. 2. századig készítették ezeket. Mindvégig megőrizték díszítésük hagyományosan feketelakos technikáját. Fő oldalukon mindig Athénát ábrázolták, a Kr.e. 4. századtól feltüntetve a verseny évében hivatalban lévő archón nevét is. Hátoldalukon pedig az a versenyszám látható, amelyben a győztes résztvett. A Kr.e. 4. században Apuliában és Lucaniában is készítettek Panathénaia-amphorákat, ezek azonban mind díszítésükben, mind rendeltetésükben eltértek az eredeti athéni változatoktól.
Dági Mariann
2004"
"Kétfülű (ezt jelenti a görög amphoreus szó), öblös testű, széles szájú nagyméretű edény, a symposion fontos kelléke. A görögöknél elsősorban a bor tárolására használták, de tartottak benne olajat és vizet is. Díszített változatait a lakomák résztvevői elé tették az asztalra, a díszítetlen típusokat (ún. tárolóamphorák) pedig a pincékben őrizték.
A díszített változatnak két fő formáját különböztetjük meg: a has-amphorát (az edény nyaka és teste egyetlen folyamatos ívet alkot) és a nyak-amphorát (az edény nyaka élesen elválik a testtől).
A nyakamphora egyik jellegzetes formája a Kr.e 490-es évektől megjelenő kisméretű (kb. 30-40 cm magas), magas nyakú ún. nolai amphora. Nevét a dél-itáliai Nola városáról kapta, ahol nagy mennyiségben kerültek elő ilyen amphorák. ld. például a Tithonos-festő vázáját.
Az amphorák különleges típusa az ún. Panathénaia-amphora, amely a négyévente Athénban tartott nagy Panathénaia ünnep alkalmával rendezett sportversenyek győzteseinek adott díj (olaj) csomagolóanyaga volt. Az első Panathénaia-amphorák a Kr.e. 560-as években jelentek meg és egészen a Kr.e. 2. századig készítették ezeket. Mindvégig megőrizték díszítésük hagyományosan feketelakos technikáját. Fő oldalukon mindig Athénát ábrázolták, a Kr.e. 4. századtól feltüntetve a verseny évében hivatalban lévő archón nevét is. Hátoldalukon pedig az a versenyszám látható, amelyben a győztes résztvett. A Kr.e. 4. században Apuliában és Lucaniában is készítettek Panathénaia-amphorákat, ezek azonban mind díszítésükben, mind rendeltetésükben eltértek az eredeti athéni változatoktól.
Dági Mariann
2004"
Megjegyzésem, csak az én programozásom és munkáimat tüntették el, és került Dági Mariann munkáiba mindenem. Név nélkül. Vajon ki is tehet és tehetett róla? Egy hiba a sok millió közül.. De kemény...
Vajon, mit gondoljak és mit is csináljak ezután, több szakmával, több iskolával, végzettséggel?
Hm. hány évtized telt el? És. valóban ő írta? Vagy csak kicserélték, a neveket?
Vajon a CEU és a PPKE mit csinált az emberekkel, adatokkal, fotókkal és anyagokkal.. S mások mit is műveltek?
Vajon a CEU és a PPKE mit csinált az emberekkel, adatokkal, fotókkal és anyagokkal.. S mások mit is műveltek?
The Collapsed Tower [69] of the Theodosian Walls (Surların Çöken Kulesi, Topkapı)
Néhány problémás dolog a régészetben, műemlékvédelemben
Szomorú vandalizmus, és hanyagság
The Collapsed Tower [69] of the Theodosian Walls (Surların Çöken Kulesi, Topkapı)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)