Pécsi Varga Éva:
Gondolatok a régészetről
Az elmúlt hónapokban nagyon sok hibát találtam a régészeti működésben, a szabályozásokban, valamit minden régészettel, történelemmel foglalkozó honlapon, beleértve az oktatási és a céges honlapokat is.
Ezek a hibák nem csak az informatika természetéből, valamint a próbálkozó hackerek tevékenységéből adódnak, hanem személyi és szabályozási hibákból, figyelmetlenségekből, törvényhozói etikátlanságokból és gazdasági felfogási zavarokból egyaránt.
Az ember, mióta csak létezik és létezhet, a múlt emlékeivel ugyanúgy foglalkozott, mint manapság.
De igazi szabályozás minden szinten sehol nem volt, a korábbi korokban elsősorban a föld urai határozták meg a földönt található építmények, tárgyak, ásványok és más geológiai leletek sorát, valamint azt, hogy hogyan is használják fel őket. Az állam szerepe, az állam képviselete, az államforma nagyon sok szempontból döntő volt ezeknek a sorát tekintve. Részletesen jelen kis szösszenetben nincs idő mindent taglalni, elsősorban pár gondolatot kiemelve szeretném a bejegyzésben felhívni a figyelmet alapvető problémákra.
Sok évet, évtizedet mulasztattam el azzal, hogy kiegészítő szakmákat igyekeztem megtanulni a normális működéshez, hogy ne kelljen hónapokat, éveket várni megfelelő eredményekre.
A talált visszaélésekkel sem szeretnék most foglalkozni, a több műben óhatatlanul és megkerülhetetlenül jelen lesz minden rendelkezésre álló adat.
Alapfogalommal, alapfogalmakkal szeretnék foglalkozni.
Magának a régészetnek a fogalmával kezdeném, és elsősorban a mindenki által elérhető, és mindenütt jelen levő, mindenki által szerkeszthető, mégis némi jogvédelemmel rendelkező, és jogvédelmi előírások betartását megkövetelő, de sok helyen és rendszeresen be nem tartó Wikipedia-ból szeretnék kiindulni.
Hogy ezen felsorolt hibák ellenére is miért ezt választottam? Pontosan azért, mert alapvető szerzői jogi szabályozási és törvénykezési hibákra mutat rá, a saját maga fogalmával és elérhetőségével és elérhetetlenségével együtt.
Nézzük meg részletesen ehhez magának a Wikipedia-nak megszerkesztett és több szerző által létrehozott, megvitatott, tankönyvekből és gyakorlatból jól vagy rosszul átvett fogalmát. Idézem tehát a Wikipedia Régészet szakcikkét! Kérem, olvassa végig, és gondolja át. Máris egy kérdéssel kezdeném, olvasás előtt, amivel egy kicsit gondolkodásra szeretném ösztönözni, és kicsit a megoldások felé orientálni az olvasót. Hiányos-e ez a megfogalmazás, és ha igen, Ön szerint mi és mik hiányoznak a fogalommagyarázatból, a definícióból, és a felosztásból, valamint a példákból? Ön kihagyna-e konkrétan megemlített dolgokhoz kapcsolódó adatokat, információkat egy definíció és példa tagolásakor?
„Régészet
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Régészet)
A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.
Készítette: Civertan - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=6245133
Gondolatok a régészetről
Az elmúlt hónapokban nagyon sok hibát találtam a régészeti működésben, a szabályozásokban, valamit minden régészettel, történelemmel foglalkozó honlapon, beleértve az oktatási és a céges honlapokat is.
Ezek a hibák nem csak az informatika természetéből, valamint a próbálkozó hackerek tevékenységéből adódnak, hanem személyi és szabályozási hibákból, figyelmetlenségekből, törvényhozói etikátlanságokból és gazdasági felfogási zavarokból egyaránt.
Az ember, mióta csak létezik és létezhet, a múlt emlékeivel ugyanúgy foglalkozott, mint manapság.
De igazi szabályozás minden szinten sehol nem volt, a korábbi korokban elsősorban a föld urai határozták meg a földönt található építmények, tárgyak, ásványok és más geológiai leletek sorát, valamint azt, hogy hogyan is használják fel őket. Az állam szerepe, az állam képviselete, az államforma nagyon sok szempontból döntő volt ezeknek a sorát tekintve. Részletesen jelen kis szösszenetben nincs idő mindent taglalni, elsősorban pár gondolatot kiemelve szeretném a bejegyzésben felhívni a figyelmet alapvető problémákra.
Sok évet, évtizedet mulasztattam el azzal, hogy kiegészítő szakmákat igyekeztem megtanulni a normális működéshez, hogy ne kelljen hónapokat, éveket várni megfelelő eredményekre.
A talált visszaélésekkel sem szeretnék most foglalkozni, a több műben óhatatlanul és megkerülhetetlenül jelen lesz minden rendelkezésre álló adat.
Alapfogalommal, alapfogalmakkal szeretnék foglalkozni.
Magának a régészetnek a fogalmával kezdeném, és elsősorban a mindenki által elérhető, és mindenütt jelen levő, mindenki által szerkeszthető, mégis némi jogvédelemmel rendelkező, és jogvédelmi előírások betartását megkövetelő, de sok helyen és rendszeresen be nem tartó Wikipedia-ból szeretnék kiindulni.
Hogy ezen felsorolt hibák ellenére is miért ezt választottam? Pontosan azért, mert alapvető szerzői jogi szabályozási és törvénykezési hibákra mutat rá, a saját maga fogalmával és elérhetőségével és elérhetetlenségével együtt.
Nézzük meg részletesen ehhez magának a Wikipedia-nak megszerkesztett és több szerző által létrehozott, megvitatott, tankönyvekből és gyakorlatból jól vagy rosszul átvett fogalmát. Idézem tehát a Wikipedia Régészet szakcikkét! Kérem, olvassa végig, és gondolja át. Máris egy kérdéssel kezdeném, olvasás előtt, amivel egy kicsit gondolkodásra szeretném ösztönözni, és kicsit a megoldások felé orientálni az olvasót. Hiányos-e ez a megfogalmazás, és ha igen, Ön szerint mi és mik hiányoznak a fogalommagyarázatból, a definícióból, és a felosztásból, valamint a példákból? Ön kihagyna-e konkrétan megemlített dolgokhoz kapcsolódó adatokat, információkat egy definíció és példa tagolásakor?
„Régészet
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Régészet)
A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.
CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=121973
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=121973
Bevezetés
A régészet legfontosabb társtudománya a történettudomány, amely a régészek kutatási eredményeit is felhasználja a történelem feltárásához. További társtudományai az antropológia, (fizikai és kulturális antropológia), paleontológia, (paleozoológia és paleobotanika: őslény- és ősnövénytan), földtudomány, nyelvészet és művészettörténet. A régészetet a történettudomány, nyelvészet és művészettörténet eszközeivel ötvözi például az egyiptológia és az asszíriológia.
Magyarországon régészetet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanítanak.
↑ PPKE BTK Történelem Szak – Keresztény Régészet Szakirány. Pázmány Péter Katolikus Egyetem honlapja. [2016. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 25.)
Bevezetés
A régészet legfontosabb társtudománya a történettudomány, amely a régészek kutatási eredményeit is felhasználja a történelem feltárásához. További társtudományai az antropológia, (fizikai és kulturális antropológia), paleontológia, (paleozoológia és paleobotanika: őslény- és ősnövénytan), földtudomány, nyelvészet és művészettörténet. A régészetet a történettudomány, nyelvészet és művészettörténet eszközeivel ötvözi például az egyiptológia és az asszíriológia.
Magyarországon régészetet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanítanak.
↑ PPKE BTK Történelem Szak – Keresztény Régészet Szakirány. Pázmány Péter Katolikus Egyetem honlapja. [2016. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 25.)
A régészet módszerei és fő területei
Készítette: Civertan - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=6245133
Készítette:
Civertan - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0,
https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=6245133
Emlékek a föld alatt
Sok olyan régi város vagy városrész van, ahol a legöregebb házak bejárata az utca szintje alatt található. Ennek nem az az oka, hogy mint a mesékben, a városok elsüllyednek, hanem az, hogy a földfelszín szintje sokféle lassan és észrevétlenül, de emelkedik. De hogyan? A levegőben milliónyi porszemcse lebeg, és ez a por leülepedik a földre, és egyre emeli a felszínt. Sok házat és várat így temetett be a szél.
Régészet válfajai és társtudományai
Helyszín alapján:
Légirégészet
Víz alatti régészet
Egyes fajtái:
Bibliai régészet
Enviromentális régészet (környezet)
Indusztriális (ipari) régészet
Kísérleti régészet
Posztmedievális régészet (középkor utáni)
Törvényszéki (igazságügyi) régészet (forensic archeology) - tömegsírok exhumálása
Városi régészet (urban archeology)
Az elméleti régészet válfajai:
Analitikus régészet
Etnoarcheológia (kulturális antropológia)
Feminista régészet
Kognitív régészet
Marxista régészet
Posztprocesszualista régészet
Processzuális régészet
Szimbolista és strukturális régészet
Új régészet
Segédtudományai:
Antropológia
Archeobotanika
Archeogenetika
Archeográfia
Archeometallurgia
Archeometria
Archeozoológia
Dendrokronológia
Epigráfia
Geoarcheológia
Geofizika
Hidroarcheológia
Numizmatika
Paleobotanika
Paleontológia
Petroarcheológia
Restaurálás
Stratigráfia
Fő régészeti korszakok
Paleolitikum (őskőkor vagy pattintott kőkorszak) – Európában kb. az i. e. 10. évezredig
Mezolitikum (Átmeneti kőkor) – Európában kb. az i. e. 10. évezred és i. e. 8. évezred között
Neolitikum (újkőkor vagy csiszoltkő-korszak) – Európában kb. i. e. 8. évezred – i. e. 5. évezred
Kőrézkor – Európában kb. i. e. 5. évezred – i. e. 3. évezred
Bronzkor – Európában kb. i. e. 3. évezred – i. e. 1. évezred
Vaskor – Európában az i. e. 1 évezred folyamán
Római kor – a Kárpát-medencében 1. század – 5. század
Népvándorláskor – 5. század – 9. század
Régészeti kultúrák
A régészek a jellegzetes azonosságokat mutató leletegyütteseket földrajzi terület, illetve korszak szerint összekapcsolják, mint a feltételezhetően összetartozó emberi közösségek, törzsek vagy népek hagyatékát. Ezeket az összetartozó leletegyütteseket, illetve a mögöttük álló hajdani kultúrákat nevezik régészeti kultúráknak.
Régészettel foglalkozó intézmények Magyarországon[szerkesztés]
Régészeti intézet
MTA Régészeti Intézete
Múzeumok
Tanszékek
Régészettudományi Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK, Budapest
Régészeti Tanszék, Szegedi Tudományegyetem BTK, Szeged
Régészeti Tanszék, Pécsi Tudományegyetem BTK, Pécs
Régészeti Tanszék, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Piliscsaba
Őstörténeti és Régészeti Tanszék, Miskolci Egyetem BTK, Miskolc
Magáncégek
Kapcsolódó szócikkek
Őskor
Ókor
Népvándorláskor
Középkor
Civilizáció
További információk
Múltra nyíló ablakok (Régészetről mindenkinek)
Dr. Gábli Cecília: Az őstörténet kutatásának irányai és eredményei
Légirégészeti felvételek
Leletek, feltárások
Magyarországi régészek
Régészet.lap.hu - linkgyűjtemény
Légirégészet.com
Régészeti ásatások légifotói
Magyar régészet az ezredfordulón
Magyar régészet - főleg magyarhoni régészeti aktualitások és hírek gyűjteménye”
Itt a Wikipedia idézet vége, 2020. május 16-án szombaton a meglevő szerkesztési változatok szerint.
Sajnos a szótárcikk elolvasása esetén azonnal eszébe ötlik az embernek néhány alapvető dolog. Ezek a következők lehetnek, első ránézésre is, ha nem szakemberként, hanem csak kisiskolásként vagy érdeklődőként, vagy nyelvtanulóként használja az ember.
1. A régészet vagy archeológia / archaeológia nemzetközi fogalom, nemzetközi kifejezésből képezve. Miért nincs minden változat, és egyértelmű írásforma rá? Miből adódik az eltérés, és miért nincs magyarázva?
Megjegyzésem szerint, angolul egyébként létezik a szóalkotó kettős változat meghatározása is. Magyarul viszont senki nem hívja fel rá a figyelmet!
Ezt a következő linken találhatjuk meg: https://en.wiktionary.org/wiki/archeo-
Ez változat is csak két formát taglal: az archeo- és az archéo- változatot, az alapvetően talán mégis helyesebbnek mondható archaeo- változatot nem említi!
Vajon a latin alapú, görög alapú szavaknál a helyetelen változatok miért uralkodnak el? Bár tudjuk, hogy a nyelv egyszerűsítő írásmód felé halad a legtöbb esetben. Vagy nem. Jegyzem meg.
Itt eszébe jut az embernek oktatóként, tanulóként az is, hogy vajon, mikor először találkozik életében az ember a szóval, nem keres-e valamilyen magyarázatot a formára, magyarázatot a különbségére, nem szeretné-e azonnal megérteni, megoldani az egészet?
A válaszom: de. A válaszom, kortól független az érdeklődés is, a megértés is, a megértési igény pedig az ember természetéből is, az idő fogalmából is adódik.
2. A fogalmat még egy másik, rendkívül összetett fogalommal és sok mindent magába foglaló kifejezéssel, a kultúrával magyarázzák. Vajon, ezt egy gyermek, egy felnőtt, egy nyelvet tanuló hogyan érti meg? Mennyire képes elvonatkoztatni és mennyire képes valóban megérteni?
3. S akkor hirtelen még egy harmadik varázslatos szóval találkozik: mi is a lelet? Minden, amit lel, megtalál az ember? Vagy mégis, illene valahogy ezt a fogalmat is szűkíteni avagy tágítani a megértés miatt?
Illene. El kellene magyarázni. A régészet fogalmi magyarázata ilyen röviden és tömören a már alapokkal rendelkezők számára érvényes és értékes. A gyerekek a játékok miatt, a szótanulással inkább elsősorban a kincskereséssel azonosítják és azonosíthatják, mint sokan hibásan. De valójában mi is a régészet? Csak kincskeresés lenne? Valóban, nem az. Nem csak az.
Egyelőre az elemzésből mára talán ennyi is elég. A további boncolgatást hagyjuk későbbre, a következő alkalomra, s gondolkozzunk el mélyebben a felvetett hibákról, hiányosságokról, s igyekezzünk pótolni azokat.
Ebből a szempontól azért néhány fontos dologra mégis fel kell hívni a figyelmet!
A Wikipedia mint közösségi oldal, közös szerkesztésben mégis egyedi fejlesztés és tulajdon. A felkerülő anyagok nagy része ugyanúgy védett, és a forráshelyet, az idézetet ugyanúgy jelezni és használni kell, valamint a szerzők nevét. Nem csak a fotóknál, és nem csak a könyveknél, vagy a honlapoknál, nem csak az URL használatban!
A szerzői jog a szerzőt halála után minimum 70 évig védi. Ha az örökösök igényt tartanak rá, a 70 év hosszabbodik. Amennyiben a szerkesztő elmulasztja a megfelelő anyagok közzétételénél a hivatalos hivatkozást, ugyanúgy szerzői jogot sért. Amennyiben ezt a felhasználó észreveszi és nem korrigálja, vagy az idézeténél nem említi meg, vagy javítja, ugyanúgy jogokat sért. A jogsértés pedig felelősségre vonással járhat és jár is.
Kérem, figyeljenek oda, mit és hogyan szerkesztenek, programoznak, valamint mit hogyan használnak!
A következő alkalommal folytatjuk a fogalom elemzését. (folyt. köv.)
Pécsi Varga Éva (Evica920)
Sok olyan régi város vagy városrész van, ahol a legöregebb házak bejárata az utca szintje alatt található. Ennek nem az az oka, hogy mint a mesékben, a városok elsüllyednek, hanem az, hogy a földfelszín szintje sokféle lassan és észrevétlenül, de emelkedik. De hogyan? A levegőben milliónyi porszemcse lebeg, és ez a por leülepedik a földre, és egyre emeli a felszínt. Sok házat és várat így temetett be a szél.
Régészet válfajai és társtudományai
Helyszín alapján:
Légirégészet
Víz alatti régészet
Egyes fajtái:
Bibliai régészet
Enviromentális régészet (környezet)
Indusztriális (ipari) régészet
Kísérleti régészet
Posztmedievális régészet (középkor utáni)
Törvényszéki (igazságügyi) régészet (forensic archeology) - tömegsírok exhumálása
Városi régészet (urban archeology)
Az elméleti régészet válfajai:
Analitikus régészet
Etnoarcheológia (kulturális antropológia)
Feminista régészet
Kognitív régészet
Marxista régészet
Posztprocesszualista régészet
Processzuális régészet
Szimbolista és strukturális régészet
Új régészet
Segédtudományai:
Antropológia
Archeobotanika
Archeogenetika
Archeográfia
Archeometallurgia
Archeometria
Archeozoológia
Dendrokronológia
Epigráfia
Geoarcheológia
Geofizika
Hidroarcheológia
Numizmatika
Paleobotanika
Paleontológia
Petroarcheológia
Restaurálás
Stratigráfia
Fő régészeti korszakok
Paleolitikum (őskőkor vagy pattintott kőkorszak) – Európában kb. az i. e. 10. évezredig
Mezolitikum (Átmeneti kőkor) – Európában kb. az i. e. 10. évezred és i. e. 8. évezred között
Neolitikum (újkőkor vagy csiszoltkő-korszak) – Európában kb. i. e. 8. évezred – i. e. 5. évezred
Kőrézkor – Európában kb. i. e. 5. évezred – i. e. 3. évezred
Bronzkor – Európában kb. i. e. 3. évezred – i. e. 1. évezred
Vaskor – Európában az i. e. 1 évezred folyamán
Római kor – a Kárpát-medencében 1. század – 5. század
Népvándorláskor – 5. század – 9. század
Régészeti kultúrák
A régészek a jellegzetes azonosságokat mutató leletegyütteseket földrajzi terület, illetve korszak szerint összekapcsolják, mint a feltételezhetően összetartozó emberi közösségek, törzsek vagy népek hagyatékát. Ezeket az összetartozó leletegyütteseket, illetve a mögöttük álló hajdani kultúrákat nevezik régészeti kultúráknak.
Régészettel foglalkozó intézmények Magyarországon[szerkesztés]
Régészeti intézet
MTA Régészeti Intézete
Múzeumok
Tanszékek
Régészettudományi Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK, Budapest
Régészeti Tanszék, Szegedi Tudományegyetem BTK, Szeged
Régészeti Tanszék, Pécsi Tudományegyetem BTK, Pécs
Régészeti Tanszék, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Piliscsaba
Őstörténeti és Régészeti Tanszék, Miskolci Egyetem BTK, Miskolc
Magáncégek
Kapcsolódó szócikkek
Őskor
Ókor
Népvándorláskor
Középkor
Civilizáció
További információk
Múltra nyíló ablakok (Régészetről mindenkinek)
Dr. Gábli Cecília: Az őstörténet kutatásának irányai és eredményei
Légirégészeti felvételek
Leletek, feltárások
Magyarországi régészek
Régészet.lap.hu - linkgyűjtemény
Légirégészet.com
Régészeti ásatások légifotói
Magyar régészet az ezredfordulón
Magyar régészet - főleg magyarhoni régészeti aktualitások és hírek gyűjteménye”
Itt a Wikipedia idézet vége, 2020. május 16-án szombaton a meglevő szerkesztési változatok szerint.
Sajnos a szótárcikk elolvasása esetén azonnal eszébe ötlik az embernek néhány alapvető dolog. Ezek a következők lehetnek, első ránézésre is, ha nem szakemberként, hanem csak kisiskolásként vagy érdeklődőként, vagy nyelvtanulóként használja az ember.
1. A régészet vagy archeológia / archaeológia nemzetközi fogalom, nemzetközi kifejezésből képezve. Miért nincs minden változat, és egyértelmű írásforma rá? Miből adódik az eltérés, és miért nincs magyarázva?
Megjegyzésem szerint, angolul egyébként létezik a szóalkotó kettős változat meghatározása is. Magyarul viszont senki nem hívja fel rá a figyelmet!
Ezt a következő linken találhatjuk meg: https://en.wiktionary.org/wiki/archeo-
Ez változat is csak két formát taglal: az archeo- és az archéo- változatot, az alapvetően talán mégis helyesebbnek mondható archaeo- változatot nem említi!
Vajon a latin alapú, görög alapú szavaknál a helyetelen változatok miért uralkodnak el? Bár tudjuk, hogy a nyelv egyszerűsítő írásmód felé halad a legtöbb esetben. Vagy nem. Jegyzem meg.
Itt eszébe jut az embernek oktatóként, tanulóként az is, hogy vajon, mikor először találkozik életében az ember a szóval, nem keres-e valamilyen magyarázatot a formára, magyarázatot a különbségére, nem szeretné-e azonnal megérteni, megoldani az egészet?
A válaszom: de. A válaszom, kortól független az érdeklődés is, a megértés is, a megértési igény pedig az ember természetéből is, az idő fogalmából is adódik.
2. A fogalmat még egy másik, rendkívül összetett fogalommal és sok mindent magába foglaló kifejezéssel, a kultúrával magyarázzák. Vajon, ezt egy gyermek, egy felnőtt, egy nyelvet tanuló hogyan érti meg? Mennyire képes elvonatkoztatni és mennyire képes valóban megérteni?
3. S akkor hirtelen még egy harmadik varázslatos szóval találkozik: mi is a lelet? Minden, amit lel, megtalál az ember? Vagy mégis, illene valahogy ezt a fogalmat is szűkíteni avagy tágítani a megértés miatt?
Illene. El kellene magyarázni. A régészet fogalmi magyarázata ilyen röviden és tömören a már alapokkal rendelkezők számára érvényes és értékes. A gyerekek a játékok miatt, a szótanulással inkább elsősorban a kincskereséssel azonosítják és azonosíthatják, mint sokan hibásan. De valójában mi is a régészet? Csak kincskeresés lenne? Valóban, nem az. Nem csak az.
Egyelőre az elemzésből mára talán ennyi is elég. A további boncolgatást hagyjuk későbbre, a következő alkalomra, s gondolkozzunk el mélyebben a felvetett hibákról, hiányosságokról, s igyekezzünk pótolni azokat.
Ebből a szempontól azért néhány fontos dologra mégis fel kell hívni a figyelmet!
A Wikipedia mint közösségi oldal, közös szerkesztésben mégis egyedi fejlesztés és tulajdon. A felkerülő anyagok nagy része ugyanúgy védett, és a forráshelyet, az idézetet ugyanúgy jelezni és használni kell, valamint a szerzők nevét. Nem csak a fotóknál, és nem csak a könyveknél, vagy a honlapoknál, nem csak az URL használatban!
A szerzői jog a szerzőt halála után minimum 70 évig védi. Ha az örökösök igényt tartanak rá, a 70 év hosszabbodik. Amennyiben a szerkesztő elmulasztja a megfelelő anyagok közzétételénél a hivatalos hivatkozást, ugyanúgy szerzői jogot sért. Amennyiben ezt a felhasználó észreveszi és nem korrigálja, vagy az idézeténél nem említi meg, vagy javítja, ugyanúgy jogokat sért. A jogsértés pedig felelősségre vonással járhat és jár is.
Kérem, figyeljenek oda, mit és hogyan szerkesztenek, programoznak, valamint mit hogyan használnak!
A következő alkalommal folytatjuk a fogalom elemzését. (folyt. köv.)
Pécsi Varga Éva (Evica920)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése